SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐRI TELEPHELYÉNEK ENERGETIKAI FEJLESZTÉSE

Az Széchenyi István Egyetem főtevékenységébe tartozik a felsőfokú oktatás, melynek keretében alapképzést, mesterképzést, osztatlan képzést, szakirányú továbbképzést, főiskolai és egyetemi szintű oktatást folytathat. A képzéshez kapcsolódó képzési területeken, tudományterületeken alap-alkalmazott és kísérleti kutatásokat és fejlesztéseket, tudományszervezést, technológiai innovációt, valamint az oktatást támogató egyéb kutatást végez. Köznevelési intézmény alapítójaként és fenntartójaként köznevelési és pedagógiai szolgáltatási feladatokat lát el, pedagógusképzést folytató intézményként gyakorló köznevelési intézmény fenntartója. A gyakorlati képzés céljaira tanüzemet és tangazdaságot üzemeltet és gyakorlóhelyet (műhelyt) tart fenn.

A fejlesztéssel érintett épületek a 70-es években épültek. Energiafelhasználásuk jelen állapotban igen magas, a fűtési rendszerek szabályozhatatlanok, az épületszerkezetek a koruk megfelelő építészeti színvonalán készültek, nem felelnek meg a mai kor hőtechnikai és épületszerkezettani követelményeinek, illetve a fűtési rendszer nem szakaszolható megfelelően, így jelentős hőveszteséggel működnek, állaguk folyamatosan romlik.

Az épületenergetikai beruházás a nyílászárók korszerű szerkezetekre való cseréjét, az épületek hőszigetelését, valamint fűtéskorszerűsítését lámpatestek cseréjét, és napelem elhelyezését, törekedve az üzemeltetés energiaköltségeinek minél magasabb megtakarítására.

A beruházás segítségével az intézmény Igazgatási épületének homlokzati nyílászáróinak cseréje, a tető hőszigetelése valósult meg, homlokzati és lábazati hőszigetelési rendszer valamint napelemes rendszer került kiépítésre.

Az E épület beruházása utólagos hőszigetelés, nyílászáró csere, a fűtési rendszer korszerűsítése valamint a villamos energiát termelő napelem rendszer telepítése révén kerül fejlesztésre.

Az intézmény II. számú oktatási épületének homlokzati felújítása, a nyílászárók felújítása, épületgépészeti korszerűsítése valósul meg a fejlesztés során, napelemes rendszer telepítése mellett.

Az Állam-és Jogtudományi Kar épületének fejlesztése a homlokzati hőszigetelést, a lapostető utólagos hő-és vízszigetelését, a nyílászáróinak cseréjét, épületgépészeti korszerűsítést, és épületvillamossági korszerűsítést foglal magában.

A BRIDGE Hallgatói és Oktatói Klub épületének fejlesztése az épület földszinti falainak vizesedésének megakadályozását fedi le, homlokzati hőszigetelést, lapostető vízszigetelését és burkolat cseréjét, nyílászáró cserét, épületgépészeti felújítást és napelemes rendszer áttelepítést a tetőre telepített korszerűbb gépészet helyigénye miatt.

A projekt megvalósulása támogatja a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban meghatározott eredmények elérését és hozzájárul a környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez. A megvalósuló energiahatékonysági beruházás a globális környezetterhelés és az üvegház-hatású gázok kibocsátásának mérséklődését eredményezi ezzel megfelelve az Európai Unió energiahatékonyságról szóló irányelvének, erősítve az Egyetem környezettudatos energiafelhasználását.

A projekt közvetlen céljai:

Az épület energetikai tényezőinek javítása hőszigeteléssel, nyílászáró cserével az épület hőtechnikai adottságainak javítása, az intézmény fűtési rendszerének, világításirendszerének korszerűsítése; hazai és az EU irányelvek előírásainak, elvárásainak való megfelelés; az energiafelhasználás csökkentése; hatékonyabb energiafelhasználás; működési költségek csökkentése; biztonságosabb, egészségesebb, korszerűbb, környezetbarát intézmény.

A projekt közvetett céljai:

A gazdaságos működtetés elősegítése; a fenntartható fejlődés elősegítése; a projekt abszolút értékben csökkenti hazánk üvegházhatású gáz kibocsátását; szemléletváltás elősegítése a fenntartható fejlődés területén; éghajlatváltozás mérséklése; energiafüggőség csökkentése.

 A projekt – a 435/2015. (XII. 28.) Korm. rendeletnek megfelelően – az Építési és Közlekedési Minisztérium (jogelőd: BMSK Sport Közhasznú Nonprofit Kft.) által vezetett konzorciumi formában valósul meg – a fejlesztéssel érintett intézmény fenntartójával szoros együttműködésben.

A KEHOP_PLUSZ-4.1.3-23-2023-00002 (korábban: KEHOP-5.2.2-16-2017-00110) azonosító számú projekt az Európai Unió Kohéziós Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, Közlekedési, Környezeti és Energiahatékonysági Fejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság támogatásával valósul meg.