HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM ÉPÜLETEINEK ENERGETIKAI FEJLESZTÉSE

A „Honvédelmi Minisztérium épületeinek energetikai fejlesztése” című projekt keretében a Honvédelmi Minisztérium (HM) alábbi 6 objektumában történnek energiahatékonysági fejlesztések:

HM II. objektum (Budapest)

Az épületegyüttes 1974 és 1976 között épült. A „I, II, III, A, B” jelű Parancsnoki és egyéb irodaépülete az objektum területén található, szabadon álló beépítésben. Az I., II. és III. jelű földszint + 10 szintes toronyépületeket az ’A’ és ’B’ jelű földszint + 1 szintes „lepény” épületek kötik össze. Az épületegyütteshez szervesen kapcsolódik a ’C’ épület. A ’C’ jelű konyha és étterem épület az épületegyüttessel délkeleti irányból szomszédos, ahhoz a ’B’ jelű épület földszintes összekötő nyaktaggal kapcsolódik.

Ittebei Kiss József Hadnagy Helikopter Bázis (Szolnok – Szandaszőlős)

A Bázis Szolnok délkeleti részén található. Az objektum mintegy 40 hektáron helyezkedik el. Az objektum területén fejleszteni kívánt 9 külön álló épület jellemzően bentlakásos hallgatói illetve irodaépületek, melyek az 1970-es és 1980-as években épültek.

Nagysándor József Laktanya (Székesfehérvár)

A Laktanya Székesfehérvár északi részén található, kb. 28 hektáros területen. A területen álló ingatlanok átlagos életkora 50-60 év, döntő részüknél megépítésük óta nem történt semmiféle műszaki jellegű korszerűsítési beavatkozás. Az épületek egy része parancsnoki és egyéb irodaépület, illetve tantermi épület.

Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis (Kecskemét)

A repülőteret 1937-ben nyitották meg. Az épületek legnagyobb része a 40-es évektől a 70-es évekig épültek, az adott kornak megfelelő technológiával. Mindegyikről elmondható, hogy kialakításukat elsősorban a célszerűség határozta meg, egyszerű funkcionalitásra törekvő, takarékos épületszerkezeteket és megoldásokat alkalmaztak. Ugyanez az elgondolás vezérelte a telep, és az épületek fűtési rendszerének kialakítását. A laktanya centrumának közelében egy központi gázkazánház helyezkedik el, mely gyakorlatilag – néhány kivételtől eltekintve – a teljes telep fűtését biztosítja. A fejlesztéssel érintett épületek parancsnoki és egyéb irodaépület, szállás, szerelőhangár, iroda, labor, tornacsarnok és öltözők és EÜ épület.

Zrínyi Miklós Laktanya (Hódmezővásárhely)

A laktanya 1932-ben kezdte meg működését. Az egykor a nőtlenszálló szerepét betöltő R/7-es épület 1936-ban épült. külső hőszigetelés nélküli, hagyományos téglaszerkezetű, kapcsolt gerébtokos ablakokkal, melyeknek teljes körű felújítása vagy cseréje szükséges. A gáz központi fűtéssel rendelkező épület használati melegvíz ellátását villanybojlerek biztosítják, elektromos hálózata viszont teljesen elavult, védőföldeléssel nem rendelkezik. Tetőszigetelése 2008-ban felújításra került. A régi laktanyarészen elhelyezkedő R/16-os konyhaépületet 1996-ban bővítették ki a mai 300 és 600 m2-es tiszti és legénységi étkezderészekkel, melyek egy VB váz szerkezetűek, tégla kitöltő falazattal. A nagyméretű, hőszigetelés nélküli fém ablakok energetikai hatékonyság szempontjából rendkívül elavultak, előnytelenek. Az épület gáz központi fűtéssel rendelkezik, a melegvíz ellátást is gáz üzemű kazán biztosítja. 2007 nyarán a lapostető szigetelés részben elkészült, a folytonos beázások miatt feltétlenül szükséges az gumilemezes lapostető és a szigetelés nélküli, nagy hőveszteséget jelentő műanyag felülvilágító szigetelése is.

Táncsics Mihály Laktanya (Kaposvár)

A laktanya épületállományának legnagyobb része 1952-ben készült. Ezt követően 1960-ban volt jelentősebb épületállomány növekedés. Az épületek az adott kornak megfelelő technológiával és anyagok felhasználásával készültek. Mindegyikről elmondható, hogy kialakításukat elsősorban a célszerűség határozta meg, egyszerű funkcionalitásra törekvő, takarékos épületszerkezeteket és megoldásokat alkalmaztak. Ugyanez az elgondolás vezérelte a laktanya és az épületek fűtési rendszerének kialakítását. A laktanya centrumának közelében helyezkedik el a központi gázkazánház, mely gyakorlatilag – néhány kivételtől eltekintve – a teljes laktanya fűtését biztosítja. A fejlesztéssel érintett épületek étkezde, legénységi, tantermi és híradóközpont épület.

A fejleszteni kívánt épületek energiafelhasználása jelen állapotban igen magas, a fűtési rendszerek szabályozhatatlanok, az épületszerkezetek a koruk megfelelő építészeti színvonalán készültek, nem felelnek meg a mai kor hőtechnikai és épületszerkezettani követelményeinek, így az épületek jelentős hőveszteséggel működnek, állaguk folyamatosan romlik.
Az épületenergetikai beruházás a külső nyílászárók korszerű szerkezetekre való cseréjét, a külső határoló fal- és zárófödémszerkezetek utólagos hőszigetelését, fűtési rendszer korszerűsítését, napkollektor rendszer telepítését, valamint egy napenergia alapú melegvíz termelő rendszer telepítését tartalmazza a hatályos 7/2006. (IV.24.) TNM rendelet követelményszintjének való megfeleléssel, törekedve az üzemeltetés energiaköltségeinek minél magasabb megtakarítására.

A beruházás megvalósulása támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alapban meghatározott eredmények elérését és hozzájárul a környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez. A megvalósuló energiahatékonysági beruházás a globális környezetterhelés és az üvegház-hatású gázok kibocsátásának mérséklődését eredményezi ezzel megfelelve az Európai Unió energiahatékonyságról szóló irányelvének, erősítve a Magyar Honvédség környezettudatos energiafelhasználását.

Az energetikai fejlesztés közvetlen célja az épületek energetikai tényezőinek javítása, szigeteléssel az épület hőtechnikai adottságainak javítása, az intézmény fűtési rendszerének korszerűsítése, megfelelve a hazai és az EU irányelvek előírásainak, elvárásainak. További cél az energiafelhasználás csökkentése a hatékonyabb energiafelhasználás által, illetve a működési költségek csökkentése, azaz a fejlesztés eredményeként egy biztonságosabb, egészségesebb, korszerűbb, környezetbarát intézmény létrehozása.

A projekt közvetett céljai a gazdaságos működtetés és a fenntartható fejlődés elősegítése. A projekt abszolút értékben csökkenti hazánk üvegházhatású gáz kibocsátását és elősegíti a szemléletváltást a fenntartható fejlődés területén, továbbá támogatja az éghajlatváltozás mérséklését és az energiafüggőség csökkentését.

A beruházás – a 435/2015. (XII. 28.) Korm. rendeletnek megfelelően – az Építési és Közlekedési Minisztérium (jogelőd: BMSK Sport Közhasznú Nonprofit Kft.) által vezetett konzorciumi formában valósul meg – a fejlesztéssel érintett intézmény fenntartójával szoros együttműködésben.

A KEHOP-6.2.1-23-2023-00002 (korábban: KEHOP-5.2.2-16-2016-00001) azonosító számú projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, Közlekedési, Környezeti és Energiahatékonysági Fejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság támogatásával valósul meg.